Keresés:


Küldetés nyilatkozat
 
 
Az egyik fő és hosszú távú célja a Laboratóriumnak szert tenni integrált ismeretekre a hypothalamikus szabályozás komplex strukturális, funkcionális és molekuláris oldaláról, melyek az energia homeostasis fenntartásáért felelősek gerinces szervezetekben. A kutatásban hangsúllyal szerepel a hypothalamo-hypophysealis-pajzsmirigy és mellékvese endokrin tengelyek központi idegrendszeri szabályozásában szerepet játszó neuron hálózatok megismerése, továbbá a kettes típusú dejodáz agyi kitüntetett szerepének feltárása fiziológiás és kóros életfolyamatok során.
 
A másik meghatározó tudományos tevékenység a szaporodás folyamatát centrálisan szabályozó neuroendokrin mechanizmusok megismerése. A kutatás hangsúlyos területe az ösztrogén hormonhatások vizsgálata az agy ösztrogén receptív struktúráiban. A negatív és pozitív ösztrogén feedback hatások megismerése, a célstruktúrák kemotípusának és kapcsolatrendszerének feltárása, valamint ezek GnRH sejtekre gyakorolt hatásának felderítése hozzájárul a női ciklusos gonád működés szabályozóinak további megismeréséhez. 
 
Rövid bemutatkozás
 
 
A Laboratóriumban folyó neuroendokrinológiai kutatások in vivo (rágcsálók) és in vitro (sejtvonalak, primér sejtkultúrák, szövetszeletek) modell rendszerek és post-mortem humán agyszöveti minták alkalmazásán alapulnak. A funkcionális morfológiai (immuncitokémia, elektronmikroszkópia, in situ hibridizációs hisztokémia), farmakológiai (in vivo farmakon bevitel), elektrofiziológiai (patch clamp módszer, in vivo elektrofiziológia) és molekuláris biológiai (rekombináns módszerek) módszerek alkalmazásából nyert tudományos információk és eredmények ötvözése révén vizsgálják (1) az anyagcsere háztartást és adaptációt szabályozó pajzsmirigy és mellékvesekéreg reguláció központi idegrendszeri mechanizmusait, valamint a pajzsmirigy hormonhatások celluláris és molekuláris aspektusait, továbbá (2) a szaporodást szabályozó hypothalamo-hypophysealis-gonád rendszer működését és szteroid hormonok agyszövetre kifejtett genomiális és nem-genomiális hatásait. (1) Az anyagcsere idegrendszeri szabályozásával foglalkozó kutatási vonal két fő témát foglal magába: az első az éhezés és fertőzés hatására kialakuló ún. alacsony T3 szindróma pathomechanizmusának feltárására irányul. Tanulmányozzák a hypophyseotroph thyrotropin-releasing hormone (TRH) és más idegi - táplálkozást befolyásoló neuropeptidet és neurotranszmittert termelő - struktúrák és rendszerek kölcsönhatásait rágcsáló és humán agyban. Továbbá analizálják a basalis hypothalamus orexigén és anorexigén rendszereinek a hypothalamus-hypophysis-pajzsmirigy (HPT) tengely szabályozásában betöltött szerepét éhezés és leptin kezelés folyamán. A fertőzés által kiváltott centrális hypothyroidismus pathomechanizmusának tanulmányozásában a tanycyta sejtekben termelődő kettes típusú dejodáz enzim (D2) HPT tengely szabályozásában betöltött szerepe és a D2 infekció általi indukciója áll a vizsgálatok homlokterében. A másik fő kutatási aktivitás  a T3 hormon agybeli képződését szabályozó molekuláris szintű mechanizmusok megismerésére irányul. Mivel a D2 a fő T3 hormont előállító enzim az agyvelőben, tanulmányozzák a D2 transzlációs és poszttranszlációs processzálását, különös tekintettel a szubsztrát-indikult ubikvitinációs mechanizmusra az ERAD útvonal mentén és analizálják a folyamattal kölcsönhatásban álló peptidek (UBC6 és UBC7) szerepét. Behatóan vizsgálják a D2 mRNS 5'végű, nem-transzlálódó régió rövid ORF szakaszainak szerepét a D2 mRNS transzlációjában. (2) A szaporodás neurobiológiai kutatás két fő vonulatot foglal magába: így az egyik fő kutatási irány az ösztrogén hormonhatások receptoriális és molekuláris mechanizmusait vizsgálja, különös tekintettel a gonadotroph hormone-releasing hormone (GnRH) neuronális és hormonális szabályozására és a pozitív és negatív ösztrogén visszacsatolási mechanizmusokra. A kutatás kiterjed további ösztrogén-receptív neuronrendszer (különböző kemotípusú GABA-erg interneuronok vizsgálata az agykéregben és a suprachiasmatikus idegmagban) tanulmányozására rágcsáló és humán agyban, az ösztrogén által szabályozott gének vizsgálatára immortalizált GnRH idegsejtekben (GT1-7 sejtek) és az extranuclearis ösztrogén receptor szerepének megismerésére. Jelentős eredmény ezen a téren a GnRH neuronok ösztrogén érzékelésének leírása és a béta típusú ösztrogén receptor kimutatása a sejtekben. A másik fő vonal a GnRH neuronok glutamáterg fenotípusának felfedésével és az együtt szintetizálódó glutamát fiziológiai szerepének megismerésével foglalkozik.
A munkacsoport legújabb eredményei arra utalnak, hogy a hypothalamus további neuroszekretoros rendszeri (oxytocin, vasopressin  somatostatin, TRH, CRH) is termelnek glutamátot, mely jelenség farmakológiai és fiziológiai modellálása és elemzése jelenleg folyamatban van.
 

Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport

Név Szervezet Státusz Szobaszám Mellék Közvetlen szám Fax


Liposits Zsolt Dr.   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    213  171, 359  210 99 43  210 99 44 
 
Farkas Imre Dr.   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    313, 211  368, 216    210 99 44 
 
Hrabovszky Erik Dr.   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    312/b, 306  366, 383    210 99 44 
 
Kalló Imre Dr.   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    313, 209  182, 259    210 99 44 
 
Sárvári Miklós Dr.   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    312/A  164    210 99 44 
 
Skrapits Katalin   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    306  131     
 
Takács Szabolcs Dr.   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    306  131, 383     
 
Vastagh Csaba Dr.   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    312/a  332     
 
Bálint Flóra   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    313  368     
 
Wilheim Tamás   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    313  259     
 
László Barna Lóránt   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    313  259, 182, 125, 355    210 99 44 
 
Turek Márta   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    213  359  210 99 43  210 99 44 
 
Csepregi Anna   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    306  131, 383     
 
Csillag Veronika   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    211  216     
 
Göcz Balázs Gergő   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    306  383, 131     
 
Kanti Vivien   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    308  131     
 
Mauskopf Zsófia   Endokrin Neurobiológia Kutatócsoport (21)    306