A stressz neurobiológiája
A neuroendokrin stresszválaszt a hipotalamo-hipofizis-mellékvesekéreg rendszer szabályozza. A hipotalamusz paraventriculáris magjában találhatók azok a corticotropin-releasing hormont (CRH) szintetizáló neuronok, melyek integrálják a központi idegrendszer egyéb területeiről származó stresszel kapcsolatos információkat és képesek a megfelelő hormonális stresszválasz elindítására. Stressz alatt ugyanakkor megváltoznak a vegetativ működések, az anyagcsere, az immunfolyamatok és a magatartás is. Kutatásaink célja, hogy feltárjuk azokat a szabályozó mechanizmusokat és neuronális hálózatokat, amelyek koordinálják a stresszválasz egyes elemeit, valamint kimutassuk a hipotalamuszon kívüli, CRH-t expresszáló neuronok szerepét a stressz-integrációban.
Munkacsoportunk kimutatta, hogy
A CRH neuronok a központi idegrendszerben és a paraventricularis magban stresszor-specifikus módon aktiválódnak.
Az akut, a krónikus ismétlődő és a krónikus változó stresszhatásra különböző módon változik a metabolikus szabályozás, mely kapcsolatba hozható stresszel összefüggő anyagcsere betegségekkel (elhízás, metabolikus szindróma, inzulin rezisztencia, diabetes) és pszichés eltérésekkel (szorongás, depresszió).
A CRHPVN neuronok felelősek az akut stresszhatásra bekövetkező energia fogyasztás és lokomotoros aktivitás fokozódásért.
A leptin, mint a zsírszövetből felszabaduló hormon, az Edinger Westphal mag zsírszövetbe proiciáló urokortin neuronjain keresztül koordinálja a szimpatikus tónusfokozódást.
A hipotalamusz mikroglia sejtjei részt vesznek a hipoglikémia-indukálta stresszválasz szabályozásában.
A mikrogliális fraktalkin szignalizáció befolyásolja a stressz-megküzdési stratégiát.