Szociális viselkedés neurobiológiája és pszichiátriai betegségek

 

Az ENSZ 2015-ben 17 fenntartható fejlesztési célt határozott meg, melyek között szerepel, hogy mindenki számára, minden életkorban biztosítani kell az egészséges életet és a jóllétet. Az egészséggel kapcsolatos fókuszterület egyike a mentális egészség megőrzése. A szociális viselkedésben mutatkozó eltérések genetikai és környezeti tényezők sokrétű egymásra hatásának következményeképpen alakulnak ki és skálájuk az enyhe viselkedészavaroktól az életet veszélyeztető öngyilkossági kísérletig terjed. Míg az elmúlt évtized kutatásai elsősorban a genetikai faktorok feltárására irányultak, az utóbbi időben egyre nagyobb figyelem irányul a környezeti hatások szerepére: ma már tudjuk, hogy a pszichiátriai zavarok kialakulása összefügghet a modern életmóddal, kóros születés körüli eseményekkel vagy gyermekkori traumatikus élményekkel. E környezeti tényezők lehetséges hatásait a COVID járvány is felerősítette, így a mentális egészség megőrzésének jelentőségét a világjárvány és az izoláció következményeként megjelenő „mentális pándémia” és a pszichés tünetekkel is járó poszt-COVID szindróma még jobban aktualizálja. 

Közös jellegzetessége a mentális betegségeknek, hogy bár tudjuk, hogy az agy kóros működése hozza létre őket, neuronhálózati hátterüket még nem kielégítően ismerjük, ezért oki kezelésük sem megoldott. A korai élet során az idegrendszer dinamikus átalakulási folyamatokon megy keresztül, és különösen érzékeny a külső környezeti tényezők hatására, melyek kockázatként jelentkeznek a későbbi szociális viselkedés zavaraival járó pszichiátriai kórképek esetében. Ezek megértése elengedhetetlen mind a felnőttkori hatékony terápiák, mind a korai intervenciók kidolgozásánál.

E kutatási programban releváns állatmodellek és klinikai vizsgálatok segítségével, a legkorszerűbb viselkedés vizsgáló és hálózatneurobiológiai módszerekkel kívánjuk feltárni a szociális viselkedés és zavarainak neurobiológiai alapjait, új gyógyszercélpontok kijelölése céljából. Eredményeink gazdasági hasznosulását a pszichiátriai betegségek  területén originális gyógyszeripari K+F-t végző partnerekkel (Richter Gedeon Rt., Janssen) kialakított évtizedes gyümölcsöző együttműködésünk reális alternatívává teszi.

Nincs megjeleníthető elem

Autizmus spektrum zavar

Az ASD egy összetett idegrendszeri fejlődési állapot, amelyet környezeti és genetikai tényezők kölcsönhatása okoz. A közelmúltban az anyai vírusfertőzések a terhesség alatt és azok immunológiai következményei, mint az idegrendszeri fejlődési zavarok kockázati tényezői, különös érdeklődésre tartottak számot a kutatásban. 

MPTP indukálta Parkinson modell

A Parkinson-kór krónikus, progresszív neurodegeneratív állapot; a nigrostriatális dopaminerg pálya degenerációja és neuroinflammáció jellemzi. 

Mánia modell

A purinerg diszfunkció részt vesz a mánia és a depresszió kóros folyamatában, de a lényegi összefüggés nem teljesen tisztázott. A purinerg P2X7 receptor (P2X7R) aktivációja központi szerepet játszik a gyulladásban, a mikroglia aktivációjában és az IL-1β felszabadulásában, valamint aktiválja az NLRP3 inflammaszómát. Megvizsgáltuk, hogy a d-amfetamin (AMPH) gyulladásos profilú-e, és a P2X7R-nek van-e hatása az IL-1β-n keresztül ebben a modellben.

Major depresszió

A depresszió - diagnózisa szerint legalább 2 hétig tartó állapot, vezető tünete a letargia és/vagy az öröm-érdeklődés elvesztése - a világon leggyakrabban előforduló pszichiátriai rendellenesség.

Skizofrénia

A skizofrénia egy komplex idegrendszeri fejlődési rendellenesség, amely a világ népességének körülbelül 0,5-1%-át érinti, és a rokkantság 10 leggyakoribb globális okának egyike.  A legtöbb mentális rendellenességhez hasonlóan a skizofréniát is genetikai, környezeti és társadalmi kockázati tényezők kombinációja okozza, amelyek a génexpressziós szinteket és molekuláris útvonalakat szabályozó epigenetikai mechanizmusok révén kapcsolódnak egymáshoz. Bár a skizofrénia patofiziológiája még mindig nem teljesen tisztázott, egyre inkább tudatosul, hogy az immunrendszer összetevőinek diszregulációja alapvetően összefügg a betegséggel.

Szkizofréniás betegek agykérgében jelentkező eltérések vizsgálata

A tatabányai Szent Borbála Kórházzal együttműködve szkizofréniával diagnosztizált páciensek agyi mintáit vizsgáljuk a halált követően, amit idegrendszeri betegséggel nem érintett kontroll alanyokkal hasonlítunk össze. A minták fixálása röviddel a halált követően történik, így azok alkalmasak a finom szerkezeti eltérések kimutatására is.

Gyermekkori szociális környezet zavarainak hosszú távú következményeit közveítő idegrendszeri mechanizmusok

A gyermek szociális környezetében bekövetkező káros hatások - például a bántalmazás vagy elhanyagolás - jelentősen módosíthatják az agy fejlődését, és fokozzák a későbbi pszichés zavarok kialakulásának kockázatát, különösen a szociális viselkedés zavaraival járó pszichiátriai betegségek tekintetében. A korai szociális stressz különböző transzlációs, klinikailag releváns modelljeinek vizsgálatával az a célunk, hogy feltárjuk az érzelmi szabályozásban szerepet játszó agyterületek érési folyamataiban bekövetkező változásokat és azok hosszú távú funkcionális (viselkedési) következményeit, lehetővé téve a háttérben álló idegrendszeri mechanizmusok megértését és új molekuláris célpontok azonosítását.